Hogyan szerettem meg introvertált, visszahúzódó emberként közösséghez tartozni?

Anamé körök: a tudatosság és a közösség megtartó ereje - avagy mi az, ami boldoggá tesz, lelkesít, jókedvre hangol, és mindenki számára ingyenesen elérhető?

“Ez az a hely és idő, ahol nincs félelem, nincs ítélkezés, csak SZERETET és hála, egymásra figyelés, gyógyulás, lelki és szellemi fejlődés. Csodálatos érzés együtt gyakorolni embertársainkért, a Földünkért.”

“Drága Anamé! Az elején nagy lelkesedéssel (bár kissé bátortalanul) vágtam bele a kör szervezésébe, de mára a mi kis körünk igazi megtartó erővé vált. Itt mindig segítségre találtam a legnehezebb időkben is és ez ma is így van, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok Neked! ”  

Amikor ilyen és ehhez hasonló visszajelzéseket kapok tőletek az Anamé Program gyakorlói csoportjában vagy az Anamé Életmódközösség csoportban az Anamé körökkel kapcsolatban, az mindig nagyon mélyen megérinti  a szívemet. 

Emberként akár elfogadjuk, akár nem, közösségi lények vagyunk. Az, hogy milyen közösséghez tartozunk, nagyban meghatározza az önmagunkhoz fűződő viszonyunkat is. Egy olyan támogató közösség, ahol jól érzed magad, szárnyakat adhat, és a hatására egyre több önbizalmat és szeretetet tudsz megélni az életedben. Egy olyan közösség tagjaként viszont, ahol folyton kritizálnak, megszólnak, nem fogadnak el úgy, ahogy vagy, hanem feltételekhez kötik az odatartozásodat, elveszítheted az önbizalmadat és a kapcsolatot önmagaddal. 

Mindannyian érezzük, hogy a másik lejáratása, és az, hogy az ember magát úgy emelje föl, hogy közben másokat negatív fényben tüntet fel, nem segít. Lehet, hogy pillanatnyi megkönnyebbülést ad, de hosszú távon biztosan nem megoldás. Nem gyógyítja a lelkünket, hanem csak még jobban megtöri. Van azonban egy olyan dolog, ami valóban segít, és ez a közösség megtartó ereje. Ha követed már a blogomat egy ideje, akkor biztosan tudod rólam, hogy pszichológusként az ELTE-n diplomáztam, és így jól ismerem a szociálpszichológia szakirodalmát. Régóta sejtjük, de a legújabb kutatások meg is erősítették, hogy a megfelelő közösség boldoggá tesz, gyógyít, felemeli a lelkünket és még a legnagyobb krízis esetén is támogató hatással bír. És világméretű krízisből pedig valóban kijutott nekünk az utóbbi időben…

Azt azonban sok minden befolyásolhatja, hogy hogyan kapcsolódunk másokhoz, vagy hogyan találjuk meg a helyünket egy közösség tagjaként. 

Szeretném veletek megosztani ebben a blogbejegyzésben, hogy én honnan indultam. Amikor a kurzusokon láttok engem, ahogy gyakorlatiasan, lelkesen, átütő erővel beszélek nektek a gyakorlatokról és a fejlődés lehetőségéről, vagy éppen meghitten váltunk néhány szót a jógakurzusok szünetében, akkor lehet, hogy azt gondoljátok rólam, hogy könnyen jönnek a szavak a számra és jól működöm társasági helyzetekben is. Pedig ez egy óriási tévedés!

Az Anamé Életmódprogram blogot két dolog miatt kezdtem el írni: 

  1. Egyrészt azért, mert tudom, hogy vannak olyan kis lépések, amelyek segítségével az ember meg tudja találni a boldogságát és ezeket szeretném megosztani veletek is. Ezek kis szokások formájában beépíthetőek a mindennapjainkba, és így minden egyes nap közelebb juthatunk ahhoz az élethez, amit valójában élni szeretnénk, amit a szívünkben érzünk. 
  2. A másik oka pedig annak, hogy kéthetente írok nektek, az a kapcsolódás vágya. Sokszor mondom nektek, hogy számomra az az egyik legnagyobb boldogság, amikor szívtől szívig kapcsolódunk az Igazságban egy magasabb energiaszinten. De jól kapcsolódni csak akkor tudunk igazán, ha megismertek engem, és nem egy idealizált képet láttok belém vagy képzeltek el rólam. Pontosan ezért szeretném megmutatni nektek minden blogbejegyzésben, hogy milyen nehézségeken mentem keresztül az életemben, hogyan kezeltem ezeket a helyzeteket, mit gondoltam, mit éreztem. Azért osztom meg ezeket veletek, mert ezek mutatják meg csak igazán, hogy nem vagyok tökéletes és soha nem is voltam az. Bízom benne, hogy ha látjátok, hogy én is hasonló nehézségekkel találkoztam az életben, mint ti, és látjátok azt is, hogy ezeknek a megoldása folyamatos fejlődést kért tőlem, akkor azt is észrevehetitek, hogy mennyi mindenben hasonlítunk. Nem vagyok kívülálló vagy olyan valaki, aki magát mások fölé helyezi. Ha ezt tenném, akkor magányosságra ítélném magam, pedig pont az ellenkezőjét szeretném. Szeretnék igazán mellettetek állni, igazán veletek együtt lenni, egy közösségbe tartozni veletek. 

Beszélni? Na azt már nem!

Kiskoromban nem beszéltem, nem próbálgattam a szavakat, nem csacsogtam, ahogy a kicsik szokták. Annyira nem, hogy anyámék azt gondolták, szellemileg visszamaradott vagyok. Ami nem is lett volna olyan nagy csoda a számukra, hiszen alapból deformált gerinccel, csípőficammal, meg egy csomó más betegséggel küzdöttem. Így nagy meglepetés volt a számukra, amikor aztán egyszer csak olyan három éves korom körül megszólaltam tökéletes magyarsággal, egész mondatokban beszélve. De csak akkor, ha nagyon muszáj volt, egyébként inkább hallgattam. 

Tudtad, hogy a családi minták ilyen szempontból is meghatározóak? 

A neveltetésem során nagyon gyorsan megtanultam, hogy – mint ahogy azt az amerikai filmekben a letartóztatás előtti jogi tájékoztatásból ismeri mindenki – minden, amit mondok felhasználható ellenem. Sőt, nemcsak hogy felhasználható, de biztosan ki is fogják csavarni és büntetést is kapok érte. Sokszor reménykedtem, hogy megoszthatom egy-két szóval, hogy mi van velem, de annyiszor belefutottam a pofonokba, hogy rájöttem, jobb, ha nem szólok egy szót sem. Ez egy olyan minta, ami nem segíti sem a jó kommunikációt, sem a közösségbe való beilleszkedést. Biztos kitaláltad, hogy nem én voltam a legnépszerűbb gyerek az óvodában, az iskolában és a gimnáziumban, hanem inkább az, akit kiközösítettek. Barátokról egy idő után már nem is álmodtam. 

Nem haragudtam emiatt senkire, hiszen voltam annyira értelmes, hogy felmérjem a helyzetet. Szinte kopaszra vágott hajjal, béna mackóban a szerencsétlenség légkörét árasztottam magamból és meg sem mukkantam. Maximum Teréz anya barátkozott volna velem, de ő akkoriban nem igazán Miskolc körzetében mozgott sajnos. 

A közösségbe tehát azt a viselkedésmintát visszük magunkkal, amiben gyerekként részünk van. Én otthon azt tanultam, hogy hibás, bűnös vagyok, velem csak a gond van és szégyellnem kell magam. Úgyis összefoglalhatnám, hogy nem én voltam a társaság lelke és középpontja. Azt hisszük, hogy azt mondunk, amit csak akarunk, de ez valójában nem így van. A családi történetünk határoz meg minket, és ha ez egy negatív történet, akkor bizony ez a kommunikációnkon is nyomot hagy. 

Vajon neked is van negatív kommunikációs alapszabályod? 

Ha visszagondolsz a gyerekkorodra, akkor neked hogyan határozta meg a kommunikációdat az, ahogyan felnőttél? Leírom a saját példámat, hogy lásd, mire gondolok.

Én visszatekintve két kommunikációs mintát tudok beazonosítani. 

 

1. Bármi történjék is, nem beszélek, nem reagálok. 

Eléggé ostoba alapelvnek tűnik, és valóban dolgoznom is kellett és kell a mai napig is azon, hogy ebben fejlődjek és mégis inkább kommunikáljak a környezetemmel. Ha te is találnál magadban olyan kommunikációs alapszabályt, ami gátol a jelenlegi életedben, akkor tudd, hogy minden ilyen alapszabály valaha a túlélésedet szolgáltaúgyhogy ne ítéld el magad a negatív mintáid miatt. 

Akkoriban én azt gondoltam, hogy kevesebb verésbe futok bele, ha magamba zárkózom és nem adok táptalajt annak, hogy kiforgassák a szavaimat. Ez a minta bár hasznosnak tűnhet, mégsem hatékony, sőt káros, hiszen akiknek érdekében áll, hogy lejárassanak, azok azt úgyis megteszik akár beszélek, akár reagálok, akár nem. 

A legnagyobb hátránya azonban annak, ha nem beszélek, az az, hogy elzár engem tőletek. Meggátolja a kapcsolódást veletek, és azt, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Folyamatosan dolgozom azon, hogy még inkább képes legyek megnyilvánulni és beszélni hozzátok, hogy megmutassam magamat. Még nem megy tökéletesen, de itt az Anamé Program életmód-bejegyzéseiben, az Instagramon és a Facebookon gyakorlom ezt. Bőven van még hova fejlődnöm, de nem adom fel és nem állok meg, mert tudom, hogy ott vártok a másik oldalon. 

 

2. A második meghatározó mintám nagyon hasonlít az előzőhöz: nem beszélek. 

De ezt mégis pozitívnak értékelem, mert olyan esetekben sem beszélek, amikor tisztára moshatnám magamat azzal, hogy elmondom az igazságot olyanokról, akik nem viselkedtek etikusan. Ez elsőre őrültségnek hangozhat, hiszen miért nem vágok vissza, ha tisztázhatnám is magamat. Ez a világ tele van vádaskodással, olyan emberekkel, akik jogtalanul lejáratják és megalázzák a másikat, de én ezt nem érzem magaménak. Az én szellemiségem és az Anamé Programé egyaránt a szeretetről és az egységről szól. Egyek vagyunk. Ezért van az, hogy sem tőlem, sem az oktatóktól nem hallottatok és nem is fogtok soha olyat hallani, hogy valakire rosszat mondanánk. Tudom, hogy nem elég modern, de ez mégis olyan minta, amit értéknek tartok. 

Minden gyerekkornak – még annak is, ami nehéz volt – vannak pozitív hozadékai. Ezek a pozitív kommunikációs alapszabályok. Neked milyen olyan gyermekkori kommunikációs mintád van, amiben értéket látsz? 

A közösség ereje

Ahogyan a blog elején írtam a közösség támogató erővel bír. De mi van, ha valaki nem közösségi lény? Máig emlékszem az első iskolai napomra, amikor annyira rettegtem, hogy bepisiltem a félelemtől. Nem a legjobb élmény suliindításnak. A másik nagyon intenzív emlékem, amikor csodák csodájára 13 éves koromban megengedték a szüleim, hogy meghívjam néhány osztálytársamat a szülinapomra. Ám egyikük sem jött el, így csak szomorúan gubbasztottam egyedül behúzódva a sarokba.

Anamé kör introvertáltaknak és extrovertáltaknak is

A személyiségemet introvertáltnak lehetne mondani, azaz zárkózott, befelé forduló vagyok. Az ilyen személyiség mindig nagy lelki mélységeket és jó szellemi képességeket jelent, ugyanakkor ez a személyiségtípus nehezen találja a helyét a közösségekben és nehezen nyilvánul meg. A szeretettel teli, ítéletmentes közeg, ahol mindenkit elfogadnak olyannak, amilyen, eleinte talán furcsa lehet, ha az ember nem ehhez van hozzászokva. Én azt látom, hogy  minden ember az elfogadásra vágyik, egy olyan közegre, ahol az lehet, aki, ahol megnyilvánulhat anélkül, hogy megítélnék. Ez persze nem csak az introvertáltakra igaz, hanem az extrovertáltakra, a kifelé fordulókra is. A szeretet és az elfogadás olyan táptalaj az emberi lélek számára, ahol növekedésnek indulhat, ahol felfedezheti, ki ő, megtalálhatja a helyét a világban, és azt, amire hivatott. 

Az önszerveződő Anamé körök ezért különösen kedvesek a szívemnek, és nagyon hálás vagyok, hogy én is a tagjuk lehetek, amikor együtt gyakorolunk havi egy alkalommal az online térben. Ha még nem ismernéd az Anamé köröket, akkor el kell mondjam, hogy ők olyan csodálatos emberek, akik nemcsak a saját fejlődésüket tartják szem előtt, hanem azt a szellemiséget is, amiben én is hiszek: egyek vagyunk. Az ingyenesen elérhető Anamé jógagyakorlatokat végzik együtt. Amikor együtt gyakorolnak, az nemcsak bennük erősíti a szeretetet, a stabilitást, hanem a világunkban is. Nem csak magukért tesznek, hanem ezen keresztül a világ is egy jobb hellyé válik, mert magukkal viszik azt a fényt, amit a gyakorlás során megtermelnek. Kisugárzik belőlük, megnyilvánul a tetteikben, abban, ahogyan a különböző helyzetekben reagálnak. Hálás vagyok, hogy ismerhetem ezeket az elkötelezett, erős embereket, akik időt és energiát nem sajnálva hetente egyszer-kétszer, vagy akár a hét minden napján csatlakoznak valamelyik Anamé körhöz. 

Én magam is érzem az Anamé körök közösségének átütő erejét, amikor együtt gyakorolunk! Utána úgy érzem magam, mint egy halacska, aki lubickol az áramlásban, ebben az éltető közegben. Megfigyeltem azt is, hogy ezek után a gyakorlások után napokig ragyogok és még boldogabb vagyok, mint általában

Az Anamé körök közössége az utóbbi időben szó szerint is támogatást és menedéket adott sok olyan embernek, akik a világjárvány idején féltek, egyedül maradtak vagy egyedül érezték magukat. A közösség éltet. A magány, az elkülönülés ,az elzárkózás pedig megviseli a lelkünket. Ezeknek az összejöveteleknek van egy olyan kiemelt öt perce is, amikor a csoport tagjai szeretet sugároznak, szeretettel gondolnak azokra, akik segítséget kérnek tőlük, vagy ismeretlenül is segítségre szorulnak. Ezek a csodálatos emberek kiárasztják a jó szándékukat a világra, és minden pillanatban – bármilyen nehezek is legyenek a körülmények – arra törekednek, hogy a szeretetet válasszák. 

Kedves Anamé körösök!

Ezúton is szeretném megköszönni nektek, hogy együtt gyakoroltok, és hogy találkozhatunk a közös online gyakorlások során ebben a csodálatos áramlásban, amit életre hívtatok. 

Ha most ezeket a sorokat olvasva téged is megszólított ez a szellemiség, szimpatikus ez a hozzáállás vagy csak szeretnéd másokkal együtt végezni a könnyen végrehajtható Anamé jóga alapgyakorlatait, akkor csatlakozz egy Anamé körhöz. Ez a kapcsolódás segít abban, hogy közelebb kerülj magadhoz, hogy stabilizálódj, hogy megnyisd a szíved. A részvétel soha nem volt pénzhez kötve, mert az Anamé körök mindig is ingyenesek voltak és azok is maradnak. Ha szeretnél róluk többet megtudni, kattints ide. 

Mutasd meg azt, aki vagy!

Ha esetleg magadra ismertél a történetem néhány pontjánál, esetleg te is introvertált vagy, nem könnyű megnyilvánulni neked sem egyes helyzetekben, és a közösséghez kapcsolódás is kihívás a számodra, akkor van számodra egy tippem! 

Az Anamé Életmód lényege az, hogy értékes vagy! Azaz nincs veled az égvilágon semmi, de semmi gond. Úgy vagy jó, ahogy vagy, és nem kell megváltoznod azért, mert valaki elvárja tőled, vagy azért, mert nem vagy elég jó valaki szemében. Én tökéletesnek látlak. Ráadásul egyik emberi életút sem könnyű, így nem csoda, hogy ha vannak esetleg visszahúzó, negatív energiamintáink, amiket az életünk során begyűjtöttünk. 

Én csupán azt szeretném, hogy ezek a negatív minták lekerüljenek rólad, mert tudom, hogy te sem érzed jól magad a bőrödben miattuk. Különben nem is olvasnád ezeket a sorokat, nem keresnéd a megoldást, igaz? Azt kívánom neked, hogy boldog legyél. Mint látod, az én életem sem volt könnyű, de mindig van kiút! 

Nekem az Anamé Program csakrákra ható jógagyakorlatai segítettek. Ezek a könnyen végrehajtható  mozdulatokból, jógalégzésből és koncentrációból álló gyakorlatok (amelyeket egyébként kezdő jógások is gond nélkül kivitelezhetnek) azon dolgoznak, hogy a csakrák közötti energiaáramlás akadálytalanná váljon. Én még akkor is végre tudtam ezek módosított, könnyített változatát hajtani, amikor kórházban voltam több súlyos és halálos betegséggel küzdve. (Arra az esetre, ha valakinek nehézséget okoznának bizonyos mozdulatok, minden esetben javaslunk módosított változatot az online jógaórákon, és akkor is, ha személyesen látogatsz el valamelyik budapesti jógastúdiónkba.) Ez volt az az időszak, amikor ezeket a speciális jógagyakorlatokat kidolgoztam, melyek hatékonyabbnak bizonyultak számomra, mint bármelyik tradicionális jógagyakorlat (pl.a hatha vagy a kundalini jóga). 

A csakrák nem elvont fogalmak, hanem olyan energiaforrások, amelyek működése hatással van az életünkre. Amikor a csakrák jó állapotba kerülnek, energiával telítettek, akkor az életünk is kiegyensúlyozottabbá, örömtelibbé válik. Az, hogy mennyire tudod kifejezni magad, megmutatni másoknak azt, aki valójában vagy, az a torokcsakra területéhez tartozik. Amikor a torokcsakra jól működik, akkor minden helyzetben, minden emberi kapcsolatodban az vagy, aki valójában vagy. Nem a szégyen, a bűntudat vagy éppen a saját magadról kialakított negatív kép határoz meg. Őszintén és nyíltan meg tudod mutatni azt a csodálatos lényt, aki vagy. Innentől kezdve pedig jól tudsz kapcsolódni másokkal, megtalálod a szavakat, a helyes kifejezéseket. A kurzusokon ezt látjátok rajtam is: ezt a lelkesedést, ezt a nyitottságot és a valódi kapcsolódás örömét. Én is nagy utat tettem meg, és látványos a különbség ahhoz képest, ahonnan indultam. Ugyanakkor tudom, hogy ez egy folyamat, és ahogy látjátok, még nekem is van hova fejlődnöm. 

Ha úgy érzed, neked is ugyanúgy kihívást jelent ez a terület, mint nekem, és szeretnél változtatni az Anamé jóga csakragyakorlatainak segítségével, akkor foglalj egy csakradizájn időpontot az órarendben és kérd jógaoktatóink javaslatait a személyre szabott haladáshoz, vagy gyakorolj velünk a torokcsakra területére az Anamé Program online jóga  oldalán. A csakrák tisztítását (és nem a megnyitását!) támogathatod emellett csakratisztító és -töltő karkötőkkel, energetizált vizekkel és hanganyagokkal – ezeket online vagy a jógastúdiónkban tudod elérni. Ha belevágsz, ne jógatanfolyamra számíts, mert benned is egy folyamat kezdődik majd el. 

Köszönöm, hogy ma is velem tartottál! Nem tudok elég hálás lenni azért, hogy együtt haladhatunk a fejlődés útján. Nagyon fontos a számomra, hogy olyan témákról írjak, ami valóban érdekel, így ha van bármi olyan téma, kérdés, amiről szívesen olvasnál, akkor írd meg kommentben itt a blogbejegyzés alatt. 

Ha tetszett ez a poszt, kérlek oszd meg a Facebook gombra kattintva, és kövess Instagramon, ahol napi szinten kapcsolódhatunk. @aname_lifestlye

Szeretettel ölellek, 

Balázs Valéria Anamé 

Iratkozz fel hírlevelünkre!